Elmenyek
Akarmennyire is rohanosan vagyok, gyorsan megragadom az alkalmat, hogy utolso braziliai blogirasom alkalmaval 3 nagyon kellemes esemenyt leirjak.Az elso Salvadorban, az utolso nap tortent. Rubiaval es Carlaval a strandon voltunk es elkezdtunk hulyesegeket beszelni. Kozben ittunk nehany caipirinhat es bementunk a tenger hullamaiba. Elkezdtek ok is elvezni, mint en. Jottek a hullamok es kiabaltunk mindenfele baromsagot mind allat. Eszmeletlen jol ereztuk magunkat. Kibeszeltunk mindannyiunk osszes gondjat, jo hangosan beleuvoltottuk a levegobe, vegul a tenger hullamai elnyeltek mindent. Megallapitottuk mindharman, hogy ilyen jol reg nem ereztuk magunkat. A felhotlen szabadsag erzese, baratok kozelsege, es valahogy az az erzes, hogy minden teljesen okes, mert erosek vagyunk es rengeteg az energiank. Volt harom pasi a masik napernyonel, akik megkerdeztek, hogy en brazil vagyok-e, mert nagyon jol beszelem a portugalt, de akcentussal. Mondtam nekik, hogy pedig itt szulettem, bahiai vagyok. Rubia meg mondta, hogy o svajci es a szuleink ott ismertek egymast. Carla meg gaucha-nak (del-braziliainak) mondta magat. Szoval minden baromsagot beadtunk, persze tok egyertelmu volt, hogy semmi sem igaz. A vegen Rubia elismertette velem, hogy ez volt az egesz utazasom legjobb napja. :-)
A masodik elmeny mar itt, Porto Alegreben tortent. Csutortokon churrasco-ztunk a volt project tarsaimmal. Oket is lathattam igy, utoljara. Nagyon jokat beszelgettem az emberekkel, es lattam, mennyire torodnek velem es szivukon viselik a sorsomat. Leirom nev szerint, hogy kik voltak ott - ez inkabb magamnak emlekezteto: Jungleman, Cassiano, Mussolini, Rafael, Breda, Eduardo Dias, Bruno Fallavena, Francisco, Marcelo Bandeira, Marcos, Maria Luiza, Filipe Rinaldi, Elisa, GTT, Bruno Goncalves, Penna, Pollo, Joaquim, Guilherme Magalhaes, Hamilton.
Harmadik: a penteki bulim. Canoasban, Samurai (Solon Rabello) baratom hazaban tartottam, mert o felajanlotta, es mert ott nagy hely van, lehet pingpongozni, kosarazni, billiardozni stb. En eredetileg pizzat akartam rendelni, de Samurai mamaja felajanlotta, hogy o csinal nekunk kajat. Nem akartam eloszor elfogadni, mert iszonyu sok melo lehet, de ismerven ot tudom, hogy szivesen csinalja, igy vegul belementem. Szerintem o az egesz penteket fozessel toltotte a mi szorakoztatasunkra, de nagyon jol sikerult - nemcsak a kaja, hanem az egesz. Itt tenyleg a legjobb barataim jelentek meg. Nagyon sokat beszelgettunk es ezerfele modon elmondtak, hogy mennyire fogok hianyozni. Persze, nemcsak ez volt a buli temaja, jatszottunk sok pingpong meccset, csinaltunk caipirinhat (hogy is maradhatna el :-)), billiardoztunk, felmentunk az erkelyre es neztuk a deli feltek csillagjait, kozos elmenyeket elevenitettunk fel. Kulon orultem, hogy Carlos Moratelli, a C programozas tanarom is eljott. Legszivesebben elmondanam neki, hogy extra jo volt a jelenlete. :-) Rodriguinho nem caipirinhazott, csak sorozott, de a mennyiseg elerte a hanyasi szintet. :-D Cris es Felipe (a ferje) felajanlottak, hogyha legkozelebb errefele jarok, lakhatok naluk, csak a macskaval egy szobaban kell aludnom. :-) Basszus, nagyon-nagyon jo volt, tenyleg! Nincs idom tovabb reszletezni, csak leirom meg a resztvevoket: Elaine, Gilson, Fiamma es Renato, Cris es Felipe, Rogerio es felesege (elfelejtettem a nevet :-)), Samurai es baratnoje, LG es Claudia, Carlos, Rodriguinho, Otavio.
Basszus, most mennem kell.
Recife
A penteket Salvadorban toltottem, nagyjabol egesz nap a vizben. Aznap bepotoltam a furdest, amit Aracajuban elmulasztottam, es teljes mertekben atadtam magam a hullamszenvedelyemnek. Ismet ereztem, hogy nincs olyan kozeg, ahol jobban ereznem magam, mint a tenger hullamaiban. Ahogy jonnek szembol, es vagy le kell bukni alajuk, vagy hagyhatom, hogy felemeljenek, es ez a jatek megy orakon keresztul... Uszasnemeket valtogatni, neha bukfencezni, ahogy a hullamok kivanjak... Nem tudom leirni az erzest.Este elmentunk caiprinhazni Rubiaval es Daniellevel a szokasos barba, ami ott van a hazuk mellett. Mikor hazaertunk, Daniel hivott, hogy utban van mifelenk, igy visszamentem vele a barba es ittunk meg egy kis sort. O az elso salvadori baratom, az elso ket alkalommal nala laktam. Ot az internetrol ismerem meg regesregrol, amikor meg el sem hittem, hogy egyszer valoban eljutok Braziliaba - azaz: legalabb 5 eve. Nagyon jo baratok vagyunk azota is, es lathatoan szomoru volt, hogy hamarosan itt hagyom Braziliat. Megnyugtattam, hogy visszajovok, es Salvador az a hely, amit tutira nem fogok kihagyni legkozelebb se. :-)
A szombat-vasarnapot Recifeben, Pernambuco allamban toltottem. Repulovel mentem, nagyon koran reggel. Olyan almos voltam, hogy alig volt kedvem utazni. :-) A reptereken es repulokon szinte mindig ugy legkondiznak mind allat, most se volt maskepp. Sose ertem, miert adnak ki ennyi penzt az emberek lefagyasztasara. :-) Recifeben zuhogo eso fogadott, es mivel meg nagyon koran volt, nem akartam azonnal Cledimarhoz berontani, aki a vendeglatom volt. Mivel almos voltam, megprobaltam aludni egy kicsit a repteren, de a csontjaim fajtak a hidegtol (hosszunadrag nem volt nalam). Vegul taxiba ultem, es elmentem a megadott cimre.
Cledimar baratnomet Porto Alegrebol ismerem, palyafutasom elejen egyutt dolgoztunk, aztan par honap mulva o elkoltozott Recifebe. Nemreg felvettem vele a kapcsolatot az utazasom reven, igy hoztuk ossze a talalkozot. Fura volt, hogy az eddig megszokott szegenyseghez kepest naluk mennyire az ellenkezoje volt: oriasi lakas kozvetlenul a tenger mellett, benne muzeumi rend, 50 ezer realos kocsi es minden elkepzelheto. Cledimar a noverevel lakik ott, mindketten nagyon szimpatikusak. Kicsit ugyan kenyelmetlennek talaltam azt a luxust, a vendeglatas azonban nagyon kellemes volt. Amikor kicsit alabbhagyott az eso, elmentunk Olindaba, ami Recifenek egy "kulvarosa", ugyanakkor az antik kozpont. Lattunk ket templomot a konlonizacio idejebol, helyi nepviseletbe oltozott embereket, es mivel az egesz egy dombon van, gyonyoru kilatas nyilt a varosra. Tipikus "nordestino" etteremben ebedeltunk - nem olcson, de kellemesen. Szerettem volna a tengerben is furodni, de mivel tenyleg rossz ido volt, nem eroltettem.
Este Cledimar baratai hivtak egy bulira, ami nagyon jol sikerult. A vendeglato egy megmilliomosabb helyen lakott egy olyan haz 27-ik emeleten, aminek az ablakabol kozvetlenul a helyi csapat stadionaba latni, igy nekik nem kell jegyet venni ahhoz, hogy eloben kiserjek figyelemmel a focimeccseket. A haz liftje pedig atlatszo, es utazas kozben az egesz varos lathato (en ugyan nem sokat lattam, mert sotet volt). A vendeglato Diego nagyon szorakoztato emberke, Cledimar egyik munkatarsa. A resztvevok nagy resze szinten a ceguktol volt, illetve azok hozzatartozoi. Eletem elso bulija volt pernambucoiakkal. :-) Erdekes, hogy mennyire mas a kiejtes arrafele, mint barhol mashol, amit eddig ismerek Braziliaban. Az, hogy tok mas, mint delen, azon nem lepodtem meg, de hogy meg a salvadoritol is annyira elter, az fura volt. Cledimar gaucho (del-braziliai), igy o "normalisan" beszelt, a tobbiek azonban mind a pernambucoi akcentust hasznaltak. Az altalam ismertek kozul talan a sergipeihez hasonlitott talan leginkabb. Probaltam utanozni oket, nagyon mokas volt. Rengeteget ettunk es ittunk, kifogyhatatlan volt a keszlet. Csinaltunk "vodka-turmixot", ami vodka, helyi gyumolcsok es suritett tej kevereke. En nagy rajongoja vagyok ezeknek az italoknak, csak tobbnyire vodka helyett a cachacat reszesitem elonyben. Azert nem reklamaltam. :-) Jo sokaig ott voltunk, kozben sok hulyeseget beszeltunk. :-)
Vasarnapra egesz megjavult az ido, igy a strandon toltottuk a nap reszet Cledimarral. A karneval ugyan vegetert, de az eszakkelet-brazilok csak nem birjak un. "potkarnevalok" nelkul. :-) A strand melletti uton jottek megint a zenekarokat szallito kamionok, es az elo zenevel folyamatosan nagyon jo hangulatot csinaltak. Jatszottak sok bahiai dalt is, ezeket mar szinte hazainak ereztem. A strand jo volt, de engem elegge zavart, hogy viszonylag kozel a parthoz falat kepezo kovek vannak, amin tul nem nagyon lehet uszni, mert nem latszik pontosan, hogy hol kezdodnek. Ha at akar rajtuk gazolni az ember, elotte kozel kell mereszkedni, es ha egy kisebb hullam hozzacsap, az elegge fajhat. Ezek a kovek egyreszt a termeszet muvei, masreszt a capak ellen a biztonsagi "kerites" funkciojat is betoltik. En ezt mind ertem, de akkor is azt szeretem, ha messze beuszhatok a tengerbe anelkul, hogy akar sziklafal, akar capa allna az utamba. :-) Azert jo volt es elveztem, mert minden tenger jobb mint a nem tenger. :-) A viz szine szep zold, atlatszo es jo meleg, mint barmelyik eszakkelet-braziliai strand. Ettunk rakot meg halat a parton, es ittuk az elmaradhatatlan caipirinhat. (Vajon miert van, hogy az osszes baratom, amikor velem van, caipirinhat iszik? :-))
Jo sokaig idoztunk a strandon, kozben sokat beszelgettunk Cledimarral. Jo volt, mert 2006 ota nem lattuk egymast, tehat volt mondanivalonk. Erdekes kombinacio egy gaucha es egy magyar Pernambuco allamban. :-) Az egyik arus kerdezte, hogy honnan jottem, mondtam, hogy bahiai vagyok, de valami oknal fogva nem hitte el. :-) Keso delutan elmentunk egy tipikus kajaldaba (camarada), ahol mindenfele rakot lehet kapni, ettunk es beszelgettunk, es valami modon most sem maradt el a caipirinha. :-) Vegul hazatertunk Cledimarek "muzeum-lakasaba", este pedig ismet repter es vissza Salvadorba.
Rovid osszefoglalo: tetszett nagyon a varos es a vendeglatas egyarant. Tudom, hogy Recife atlag lakossaga nem gazdagabb mint barmely mas eszakkelet-brazil varose, igy kicsit megteveszto kepet kaptam amiatt, hogy csupa milliomosnal jartam. Ha az embert a vendeglatoi autoval szallitjak mindenhova, az kenyelmes es gyors, ugyanakkor ketsegtelen, hogy a gyalogos-buszos kozlekedes soran sokkal tobb informaciot sziv be az ember az adott helyrol es akarva-akaratlanul kontaktusba kerul sok helybelivel. Ez hianyzott egy kicsit Recifeben, de vegeredmenyben igen jol sikerult ut volt ez is, es megkoszonom ismet Cledimar es Glecimar vendeglatasat.
Megjegyzes: fotokat kesobb rakok ki. Rengeteg van, valogatni kell, idombe jelenleg nem fer bele. A http://azilinha.multiply.com/photos oldalon talalhatjatok eddigi fotoalbumaimat, vannak kozottuk regebbi salvadori kepek. Meg minden egyeb is. :-)
Aracaju
Mindig edekes megekezni egyedul egy vilagvegi helyre, ahol eletemben eloszor jarok, es ordit rolam, hogy idegen vagyok. Nem ismerek senkit, szallasom sincs es az utcanevek se mondanak a vilagon semmit. Reggel 4-kor ekezni ilyen korulmenyek kozott egeszen kulonos. Eszembe jutott, amikor Uruguayban jartam hasonlo korulmenyek kozott. Ezuttal viszont a celpont egeszen mas volt: Segipe allam fovarosa: Aracaju.
E varos Salvadortol kb. 5 ora alatt kozelitheto meg busszal. Ejszaka utaztam, mert csak igy kaptam jegyet (a karneval utan tul sokan ozonlenek ki Salvadorbol egyszerre). Kimondottan kellemes volt a buszozas (csak azt a legkondit ne jaratnak mindig ezerrel!) Kierven a buszpalyaudvarrol betertem egy bufebe, es megkerdeztem, merre van a centrum. Mindenek elott azt javasoltak, varjam meg, amig kivilagosodik, mert a sotetben setelni nem eletbiztositas, igyhat ezt tettem, es utana vettem nyakamba a varost. Elindultam abba az iranyba, amerre a kozpontot mutattak. A seta alapjan a varos olyannak tunt, mintha szaz (vagy otven) evet visszamentunk volna az idoben. De egyaltalan nem kellemetlen, hanem nagyon is hangulatos. Tobbnyire kis hazak, amiknek egy resze romokban hever, az ut mellett jarda csak elvetve talalhato, az aszfaltot megcsak az autoknak talaltak ki (ha egyaltalan). Legnagyobb gondom az almossag volt, igy egy ido mulva betetem egy panzioba, amit meglattam az utrol. Nagyon kedves szemelyzet fogadott, es mondtam, hogy masnapig akarok maradni, de mar koran reggel szeretnem elfoglalni a szobat, hogy alhassak kicsit. Semmi problema nem volt, sot, megtudtam, hogy a portas kesobb (amikor mar nem voltam a szalloban) keresett, hogy tanacsokat adjon. Ilyenek itt az emberek.
Erdekes volt, hogy a varoskozpontba akartam menni, de az emberek az adott kerulet kozpontjaba iranyitottak. Csodalkoztam is, hogy ezt nevezik ok belvarosnak, ahol egyetlen kis ter van, uzlet alig-alig, es csupa kis haz. Szerettem volna venni egy terkepet, de ilyen uzletet nem talaltam, igy megkedeztem, hogy lehet a strandra eljutni. Mutattak egy buszt, arra felszalltam, ami keresztul ment nagyjabol az egesz varoson, igy tok sokmindent lattam. Ahogy leszalltam, rogton lattam, mennyire mas itt a strand, mint Salvadorban. Itt nincsenek ilyen arusito satrak, csak kisebb bodek, azok is viszonylag messze a viztol. A viz mellett meg jo sokaig csak homok van. Igazabol nekem ez jobban tetszik, mert termeszetesebb, csak azert lett volna jo, ha satrak vannak a kozelben, mert akkor lett volna kire hagyni a cuccaimat, amig furdok. Igy viszont nem furodtem, es probaltam uralkodni magamon, hogy ne bosszankodjak emiatt tul sokat. Eszmeletlen meleg volt, igy az lett az elvem, hogy minden olyan hely tokeletes, ahol arnyek van, vagy legalabb egy kis szello. Ilyen gondolattal vegul betertem egy etterembe, es rogton megittam nehany pohar gyumolcslet meg vizet, es ettem rakot. Hangulatos hely volt.
Onnan tovabballva gondoltam, elmegyek a buszpalyaudvarra megvenni a jegyet a visszautra. Kerdeztem a megalloban, melyik busz megy oda, meg is mutattak. Nagyon jofej emberek voltak, mogyoroval is megkinaltak, valamint, amikor elovettem a fenykepezot, hogy a buszablakbol fenykepezzek, figyelmeztettek, hogy nem jo otlet. (Egyebkent is gyakran figyelmeztettek a helybeliek, hogy mire vigyazzak.) A buszpalyaudvarra erve lattam, hogy nem az, ahova megerkeztem, de semmi baj, megvettem a jegyet Salvadorba, csak mondtak, hogy majd a masik palyaudvarrol indul. Orultem, hogy megismertem ezt a palyaudvart is, mert ez az "igazi" varoskozpontban volt, igy vegre sikerult oda is eljutnom. Talaltam meg egy olyan uzletet is, ahol arultak terkepet, igy a tovabbiakban gyerekjatek volt a tajekozodas (amugy is az egesz varos parhuzamos es meroleges utcakbol all).
A kozpontban beneztem nehany templomba, lattam kepzomuveszeti cuccok kiallitast, meg ugy megereztem nagyon a varos hangulatat. A kozpont nagyon-nagyon zsufolt es mondhatni: dzsuvas, de ez nekem sokkal inkabb erdekes mint visszataszito. Egyetlen nehezseg mindig a fenykepezes, mert tenyleg nem tudhatom, ki milyen szandekkal fogadja, amikor eloveszem a gepet. Azert sikerult megorokiteni eleg sokmindent. Vegul pedig elhataroztam, hogy gyalog terek vissza a szallashelyemre (amit csak kb. tudtam beazonositani a terkepen, mert a cimet ugye miert is irtam volna fel :-)).
Ez a seta egyedulallo elmeny volt. Nehez leirni, mert nem tudom szavakkal visszaadni az erzest. A belvarosbol indulva nem tudom, hany keruleten atgyalogolva nagyon is sikerult raerezni a varos hangulatara. Tudom, hogy Sergipe allam fovarosa, de megis kisvaros, es olyan nagyon egyszeru. Sok szines, pici haz, picike uzletekkel, ahol tobbnyire mindent, osszezsufolva arulnak. Koszos es rendetlen, mint a brazil varosok nagytobbsege, de a hangulata akkor is egyedi. A homerseklete meg mintha az egesz varos egy nagy szauna lenne. Ezen az uton inkabb nem fenykepeztem, egyreszt mert nem szerettem volna fenykepezo nelkul maradni, masreszt a helyiek nem ertettek volna, hogy mi olyan erdekes nekem, es azt is hihettek volna, hogy csak a koszt meg a szegenyseget akarom fenykepezni.
Vegul visszaertem a szallasomra, egesz konnyen megtalaltam. Kicsit pihentem, aztan elmentem arra a nagy terre ott a kozelben, amit mar delelott lattam. Most nyitva volt az osszes bar, igy beultem az egyikbe es ettem egy cheesburgert meg ittam sort. Kozben lattam egy szimpatikus embert, es megkerdeztem tole, hogy szerinte mennyi ido gyalog a buszpalyaudvarig eljutni, aztan tovabb beszelgettunk. Megadta a telefonszamat, hogyha visszaterek, es esetleg itt fogok letelepedni, akkor majd segit. Mikor elment, jott egy masik emberke, aki megkerdezte, hogy keresek-e valamit (mivel terkep volt nalam), aztan felajanlotta a segitseget mindenben, es meg a kajamat meg a soromet is kifizette. Nagyon jo volt beszelgetni vele. Mondta, hogy itt van allas az informatikaban, es en eleg intelligens vagyok, hogy talaljak. (Hacsak ezen mulna... :-)) Felajanlotta azt is, hogy masnap reggel elvisz kocsival a buszpalyaudvarra, es meg is biztam benne, csak azert nem fogadtam el, mert nem ereztem szuksegesnek, es nem akartam, hogy emiatt kelljen koran kelnie. Jo sok idot toltottem ott a barban beszelgetve ezekkel az emberekkel, majd visszatertem a szallasra, ahol a recepcios fogadott hasonloan baratsagosan. Dinnyevel es kaveval kinalt, igy ott maradtam meg jo ideig vele a konyhaban. Mondhatom, hogy nagyon-nagyon jo elmeny volt ez a nap. Vegul aludni mentem, es masnap (azaz ma) delelott visszatertem Salvadorba.
Az ut Aracaju es Salvador kozott gyonyouru, ezert is nem akartam megint ejszaka utazni. Mindenkinek ajanlom, aki Braziliaban jar. Mintha mas bolygon jarna az ember. :-) Szoval, ma visszatertem Salvadorba. Akartam delutan strandra menni, de influenzas lettem - valoszinuleg a busz legkondija es a kinti idojaras kozotti kulonbseg artott meg. Igy keso delutan csak aludtam, de mostmar kicsit jobban vagyok, igy este elmentunk Rubiaval, Daniellevel es Eduardoval caipirinhazni. Az a tervem, hogy holnapra teljesen meggyogyulok es megyek strandra. :-)
Salvadori karneval
A salvadori karneval fantasztikus, nehez ra szavakat talalni. Ezek a fenyek, ez a zene... Mintha mas bolygon lennek. Nehany smirnoff vodka is belefert, most meg Rubiaval meg egy kis kokuszos cachaca-italt fogyasztunk. Basszus, nagyon jo minden. Meg most is luktet bennem a zene. Fantasztikus ez a sok ember, aki mind tancol, es a gazdasagi vilagvalsag kozepen is csak az elet jo oldalat latja. Napkozben strandon voltunk, a tenger hullamai tovabbra is az "otthonomat" jelentik. Tegnap voltunk futni mezitlab a homokban Arturral, aki Rubia baratja. A cipohoz szokott embereknek viszont igencsak vizholyagos lesz a talpa az ilyesmitol. Nem baj, lenyeg, hogy nem adtam fel. Utana hullamfurdoztunk egyet. Tok jo minden, megint az az erzesem, hogy ez a varos az idealis hely szamomra. Mi lesz a vegen? Talan hazamegyek Magyarorszagra, es amint allast kapok, ismet salvadori munka utan fogok majd nezni? Lehet, hogy egyszer itt lesz az otthonom?Hogy is lesz? - 2009.02.20
Micsoda rohanas, csak egesz mas tipusu, mint eddig! Annyi minden tortenik, hogy par nappal ezelotti esemenyekre alig birok visszaemlekezni. A lenyeg: minden okes es tok jo. :-)Elkezdtem magyar allasokra jelentkezni, mar nagyon sok helyrol visszahivtak. Egyeztettunk interju-idopontokat, illetve skype-on mar tul is estem egy interjun. Persze, ezek megcsak a fejvadasz cegek, de utana jonnek majd a szakmaiak. Az a szar, hogy egy csomohoz nemetul is kell tudni, amit en tok reg nem gyakoroltam. Annak idejen ugyan nyelvvizsgaztam belole, de nem nagyon fel kene frissitenem a tudasomat ahhoz, hogy ezt targyalokepes nyelvtudasnak lehessen nevezni. Milyen jo is lenne, ha portugallal ki lehetne valtani, dehat... :-) Na mindegy, vagy elkezdek gyakorolni, vagy a nemetes allasokbol kimaradok.
Itt most intezem az ugyeimet. Tenyleg jo sok penzt kaptam vegkielegitesnek. Ez erdekes: munkanelkuli vagyok, de sose voltam meg ilyen gazdag. :-) Es remelhetoleg lesz hamarosan ismet allasom - en legalabbis megteszek mindent. Igaz, most nemcsak az allaskeresesen vagyok rajta, hanem annak a 10 napos utazasomnak az elokeszitesen is, amit holnap kezdek meg. Megyek ismet Salvadorba, hogy ott toltsem a karnevalt meg viszontlathassam a gyonyoru, hullamzo tengereimet, az ottani barataimrol nem is beszelve. De nem akarom mind a 10 napot ugyanott tolteni, ezert ellatogatok Recifebe, ahol szinten lakik egy baratnom. Meg erdekelne Joao Pessoa, Maceio illetve Sergipe is. Nezegetem a terkepet: talan ugy csinalom, hogy repulovel megyek Recifebe, onnan busszal vagy Joao Pessoa-ba vagy Maceioba, majd repulovel vissza Salvadorba. Vagy menjek busszal Salvadorbol Aracajuba, es onnan repulovel Recifebe? Azt hiszem, majd holnap eldontom. Tok jo lesz ez az utazas. Kar, hogy utana mar csak 6 napom lesz itt, Porto Alegreben, dehat ez van. A ceg mar megvette a repulojegyemet, es nem sikerult 13-ara, csak 9-ere. Mindegy, ez a 4 nap semmit se valtoztat a lenyegen.
Nehez lesz megszokni otthon, hogy nincs kanikula, de megis jokor megyek jo iranyba, mert itt lassan elmulik a nyar, otthon meg megyunk bele a jo idobe. Itt, Del-Braziliaban aprilisban mar lehul az ido, majus es szeptember kozott meg kimondottan huvos van. Persze, nincsenek minuszok, de elofordul, hogy juliusban az ember 5 fokra ebred reggel, es a futes errefele ismeretlen. Most ugyan nehez elkepzelni, mert honapok ota mintha szaunaban lennenk, de tapasztalatbol tudom, hogy az aprilis a lehulest is magaval hozza. Europaban meg a felmelegedest. Es ki tudja, talan mire itt ujra nyar lesz, megint errefele jarok majd... Na jo, most meg ezt nem tervezgetem, mert fogalmam sincs, de nem tartom lehetetlennek. :-)
Volt munka, van mas...
Egyszer ez is bekovetkezett, amire meg igy a gazdasagi valsag idejen se szamitottam se en, se a kornyezetem: kirugtak a munkahelyemrol. Hogy mi az oka? Azt mondja a HP, hogy nem tudja a tovabbiakban azt a fizetest adni, mint eddig. Megprobaltak atrakni egy masik projectre egy masik funkcioba (tesztfejlesztonek), de vegulis abbol a projectbol nem lett semmi. A fizetesemet meg a torvenyt szerint nem csokkenthetik, igy maradt az elbocsajtas.
Hogy ez valami szornyuseg lenne szamomra? Inkabb az ellenkezoje. :-) Eloszor is, ami a legfontosabb: csomoan megnyugtattak, hogy a teljesitmenyemmel maximalisan elegedettek voltak, de most olyan gaz van, hogy a koltsegek redukalasa fontosabb mint a minosegi munka. Ezert csak a tarsamat tartottak meg, akinek a tudasa es a fizetese is kb. a fele az enyemnek. Amugy meg minden a kezemre jatszik. Eredetileg is marciusban akartam eljonni Porto Alegrebol, de magamtol megis olyan nehez lett volna megtenni ezt a lepest. Es hogy mennyire jo, hogy nem magamtol leptem ki: most kapok vegkielegitest, ami csomo penz meg egyeb kiegesziteseket, valamint a ceg fizet nekem egy repulojegyet Magyarorszagra. Kell ennel tobb? :-) Raadasul a fonokom ir egy ajanlolevelet, hogyha vissza akarok jonni Braziliaba dolgozni, akkor konnyebb legyen az elhelyezkedes. Azaz: most hazamegyek es korulnezek. Meglatjuk, hogy fog tetszeni. Ha barmi nem okes, akkor ismet Braziliaban keresek munkat (vagy barhol a vilagban). Lenyeg: van lehetosegem kiprobalni a dolgokat, es valtoztatni, ha nem tetszik.
Mivel kapom ezt a sok penzt, beruhaztam meg egy salvadori utazasba, ott fogom tolteni a karnevalt is. A rioihoz hasonlo nagy bulik van ott ilyenkor. Legalabb ezt is meglatom, ugyse voltam meg soha olyan igazi karnevali bulin. Es ott az imadott tengerem, ot meg joparszor meglatogatom. Ezutan meg visszaterek Porto Alegrebe, es kihasznalom az idot a baratokra. Tok jofej a project managerem, hogy a churrasco idopontjat akkorra rakta, amikor mar itt leszek. Tudom, hogy ez szempont volt neki.
A barataim nagyon jofejek. Rengeteg jo szot kaptam toluk mind szemelyesen, mind emailben, mind chat uzenetekben. Nehany emailbol kimasolok egy-ket mondatot ide, hogy mindig el tudjam olvasni. Es ez csak nehany a sokbol... Szoval lenne barmi okom reklamalni?!
Rafael Almeida (project manager):
"Nora, Acabei de saber da notícia, realmente lamento muito perdermos uma profissional, amiga e colega como você... Pessoas como você merecem o que há de melhor, você vai ver que haverá muita coisa boa pela frente. Conte comigo sempre que precisar... Contamos certo com sua presença no churrasco...
Você é Show de Bola!"
Nora, most tudtam meg a hirt, nagyon sajnalom, hogy egy ilyen jo szakembert, baratnot es munkatarsat mint te, elveszitunk. Az ilyen emberek megerdemlik a legjobbakat, meglatod, hogy nagyon sokminden all meg elotted. Mindig szamithatsz ram. Remelem, eljossz a churrascora. Nagyon jofej vagy.
"O mundo dá tanta volta... quem sabe no futuro não venhamos a trabalhar juntos de novo, não é mesmo? Gostei muito, mas muito mesmo de trabalhar contigo."
A vilagban mindig vannak visszateresi lehetosegek. Ki tudja, a jovoben akar dolgozhatunk megint egyutt, nem? Nagyon, de tenyleg nagyon szerettem veled dolgozni.
Filipe Rinaldi (project tars es angol tanitvany):
"Queria dizer que também foi bem show de bola trabalhar contigo. E que adorei ter as aulas de inglês contigo!!!!"
Csak azt akarom mondani, hogy nagyon szuper volt veled dolgozni. Es imadtam az angol oraidat!!!!
Bruno Fallavena (project tars, reszben fonok):
"Podes ter certeza que adorei trabalhar contigo também, não só pelo bom trabalho, mas pela ótima pessoa que tu és!"
Biztos lehetsz benne, hogy en is nagyon szerettem veled dolgozni, nemcsak a jo teljesitmenyed miatt, hanem emberileg is nagyon birtalak.
Rogerio Martins (project tars):
"te admiro muito .. sua coragem e capacidade ... vc é show de bola ;)
eu gostei muito da nossa amizade ... você é uma grande pessoa ... acho que você vai levar muita coisa boa daqui, e também nos ensinou muito ...
você sempre foi legal e honesta ... diferente de muitos que finjem ser amigos ..."
Nagyon csodallak teged. A batorsagod es a teherbirasod... nagyon jofej vagy ;-)
nagyon sokat jelentett a baratsagod... nagyszeru ember vagy... azt hiszem, sokmindent tanultal itt, de tanitottal is rengeteget...
te mindig jofej es oszinte voltal... nem ugy mint azok, akik csak tettetik a baratsagot...
Fernando Mocellin (nekem csak Mussolini, project tars, reszben fonok):
"Tudo bem Nora, mesmo assim aproveito o email para agradecer todo o teu empenho nesse ano que trabalhamos junto. Fui pego de surpresa com essa notícia ontem, e realmente fiquei preocupado e chocado negativamente, pois és sem dúvida um ponto de referência muito forte técnicamente na nossa equipe, além da amizade.
Conselho: Independente de onde estejas e onde irás trabalhar, tenha paciência, empenho e de sempre o teu melhor, pq esses atributos te fizeram uma grande profissional em 2008.
Grande abraço, Mussolini :-)"
Ok Nora, kihasznalom ezt az emailt, hogy megkoszonjem azt az elszantsagot, amit a munkaban az egyuttmukodesunk soran nyujtottal. Nagyon ledobbentett a hir, teljesen lesokkolt es nyugtalanna tett, mert technikailag te voltal az egyik stabil pont a csapatunkban - a baratsagunkrol nem is beszelve. Tanacs: fuggetlenul attol, hogy hol fogsz dolgozni, legyel turelmes, mert az elszantsagod ugyis kihozza beloled a legjobbat. Ezen tulajdonsagod altal kituno szakemberre valtal 2008-ban.
Olellek, Mussolini :-)
Hamilton Coutinho (project tars, nagyon okos ember :-)):
"Voce esta indo embora? Essa foi uma triste noticia. Mas espero que voce esteja indo pelos motivos certos. De qualquer forma, foi muito bom poder te conhecer e eu espero que de tudo certo para voce."
Tenyleg elmesz? Ez szomoru hir. De remelem, jo okod van ra. Mindenesetre nagyon orulok, hogy megismerhettelek es remelem, minden jol alakul veled.
Fabius Lovato (project tars es angol tanitvany):
"É uma pena perder uma colega de trabalho como você."
Igen szomoru elvesziteni egy olyan munkatarsat mint te.
Solon Rabello (munkatars es angol tanitvany):
"Tu foi uma ótima professora e, mais importante que isso, ainda é uma grande amiga."
Nagyon jo tanar voltal, de ami ennel is fontosabb: szuper jo baratno.
Victoria Becker (munkatars):
"Nora, vamos sentir tua falta, principalmente nas festas. :-)"
Nora, nagyon fogsz hianyozni, foleg a bulikon. :-)
Marcos Vidor (fonokom):
"Tua espontaneidade, sinceridade e colaboração técnica ao longo deste tempo foram evidentes e significativas."
A spontaneitasod, oszinteseged es technikai egyuttmukodesed az egyutt toltott ido alatt igen jelentossegteljes es evidens volt.
Heti osszefoglalo - 2009.02.07
Szombat este van, ez is egy jo het volt. Igaz, hetfon kicsit rossz hirt kaptam: nem jott ossze a salvadori melo. :-( Vegigmentem az 5 interjun, vegul megse en lettem a kivalasztott. Na mindegy, tulelem. Talan, amikor az ember ennyire eselyesnek erzi magat es megse jon ossze a dolog, akkor van valami a hatterben, ami miatt nem lenne jo, es igy kellett, hogy alakuljon. Legalabbis probalom ezt hinni. :-) Azt hiszem, folytatom a melokeresest arrafele, de nemcsak Salvador, hanem Recife es Fortaleza varosok is szobajohetnek, sot, meg Rion is gondolkodom. Ott is van jo ido es tenger, de egyreszt telen kicsivel hidegebb ott az idojaras, mint ahogy en szeretem, masreszt kozbiztonsag szempontjabol nem szoktak elso helyen emliteni. :-) De meglatjuk. Most este van es faradt vagyok, majd holnap nezegetek allasokat es kuldok oneletrajzot.Az az erdekes, hogy amiota elhataroztam, hogy elkoltozom, azota itt is tok jol erzem magam. :-) Nincs semmi kulonos, de egyszeruen valahogy nyugodtabb vagyok mint regebben. Talan meg mindig a ket het karacsonyi szunet kikapcsolodasa el bennem, vagy ez a szep nyar, vagy nem is tudom. Kevesbe stresszelnek a dolgok, es attol sem vagyok a legkisebb mertekben sem ketsegbe esve, hogy gozom nincs, mik a tovabbi terveim. Hiszek benne, hogy minden kiderul a maga idejeben.
Jo sokat meloztam a heten, sokmindent kellett csinalni rovid hataridovel, de minden kesz lett idoben. :-) A meloban nagyon jo a hangulat, sokat rohogunk, egesz nap megy a baromkodas. Hulyesegbeszelesben sose voltam lemaradva, most is igen elokelo helyen szerepelek, de emellett nagyon is komolyan csinalom a dolgaimat mind a munkaban, mint a sportban, mind a tanulasban. Neha nem ertik az emberek, hogy van bennem ez a kettosseg. En se igazan tudom megmagyarazni, csak erzem, hogy nagyon is jol megfer ez a ket - latszolag ellentmondasos tulajdonsag - egymassal.
Sajnos a karnevali tervet lemondtak Solon baratai, Itaimbezinho helyett strandra akarnak menni. En ugyan nagy strandrajongo vagyok, de pont karneval idejen a csendesebb helyeket reszesitem elonyben. Itaimbezinho es az osszes kanyon arrafele gyonyoru, fotok alapjan. Carlos, a C tanarom odamegy a barataival. Ma mondtam neki, hogy az en haverjaim lemondtak, es o felvetette, hogy ha van hely naluk azon a szallason, amit lefoglaltak, akkor mehetek veluk. 10 agyas szobak vannak, es ok pont 10-en vannak, de azon gondolkozom, hogy egyaltalan nem baj, ha en masik szobaba kerulok idegenekkel. Asszem, megmondom neki, hogy igy is szeretnek menni. Igaz, kozben volt meg egy terv: egy emberke, akit csak a netrol ismerek, hivott satrazni egy Riozinho nevu helyre, ami szinten szep kirandulohely. Na mindegy, nem kell ebben a pillanatban eldontenem.
Kicsit faradt vagyok, egesz nap C tanfolyamon voltam, aztan meg futni. Tok jol ment a futas, kar, hogy nem mertem idot. Odafele menet Otavioval talalkoztam, o eppen visszafele jott, es mutatta azt a kis iPod eszkozt, amivel meri az idot, sebesseget meg mittudomenmit. Sose gondoltam, hogy be kene szereznem ilyen dolgokat sportolashoz, de most gondokozom, hogy tenyleg jo lenne statisztikat vezetni az eredmenyeimrol, meg a testfunkcioimat is merni, hogy mikor hany szazalekat hasznalom ki a teljesitokepessegemnek. Lehet, hogy erdemes beruhazni egy ilyen baromsagra? :-) Mindjart beszelek vele, megkerdezem, mit is tud pontosan ez az eszkoz es mennyibe kerul. Amugy meg csinalok most egy caipirinhat es benyomatok valami zenet, mert mara tutira eleg volt mindenfele erofeszitesbol. Holnap vegre alhatok sokaig, de aztan megprobalok jo sokat tanulni, mert a tanfolyami anyagok mostmar igencsak igenyelnek szellemi erofeszitest. Most pedig huzok. :-)
A cidreirai tenger
A haromnapos hetvege vegehez ertunk. Jo volt. Terveimnek megfeleloen a vasarnapot es a hetfot Cidreira nevu varosban, a tengernel toltottem Elaine baratnommel es szuleivel meg Gilson haverommal. Cidreira mindossze 110 km innen. Elaine-ek nayaraloja nagyon csendes, nyugodt helyen van. Egeszen felemelo erzes volt, ahogy belem hatolt a friss, tengeri levego.Orultem, hogy a hazban kozel sem volt muzeumi rend, sot, ahhoz kepest, hogy vagy 20 eve megvan a nyaralo, nagyon befejezetlennek tunt. De en ezt szeretem, ilyen helyen erzem otthon magam. Elaine szuleivel hamar jobalettem, meg Luis nevu nagybatyjaval is. Eloszor elmentunk vasarolni hust churrascohoz, cachaçat caipirinhahoz, meg ilyen fontos dolgokat. :-) Ezutan Gilsonnal es Elaineval meglatogattuk a strandot, ahol jo dzsuvas tenger fogadott. :-) Azt mondjak, a sok esozes es a hajok hoztak ide a sok sarat. Lehetett persze furdeni, a dzsuva csak sar es iszap volt, nem mergezo anyagok. Csakhat aki hozza van szokva a gyonyoru kek, palmafas bahiai tengerekhez, annak ez a kopar part es fekete szinu viz egy pici csalodas ugy elsore, de hamar tultettem magam rajta, es belevetettem magam a vizbe. Hullamok voltak jo sokan, de nem olyan magasak, mint a salvadori Jaguaribe strandon, vagy akar Torresben. De akkor is jo volt, bakker! :-)
Ebedre churrascot ettunk, ez ilyen nyarson sutott hus, ami itt, Del-Braziliaban hagyomanyos nepi eledel. Csinaltam caipirinhat (cukornadpalinka koktel) citrommal es naranccsal izesitve, nagyon finom volt. Egy nagy poharban keszitettem, az jart korbe: mindenkinek nagyon izlett. Ebed utan orultem, mert siman hagytak mosogatni (nem ugy, mint Salvadorban Rubia mamaja). Jott meg egy menet caipirinha, aztan ujra a tenger. Ezuttal Elaine mamaja is jott, de o nem furdott. Mi harman viszont igen, es jo sokat baromkodtunk. Elaine egyebkent velem dolgozik. Meg egyetemista, emelett melozik (teljes munkaidoben, ami itt normalis). Gilson ugyanez a kategoria, csak o masik projekten van.
Este eloszor a belvarosba mentunk (ez baromi kozel van a hazukhoz, megis tok mas). Rengeteg volt az ember, de nagyon jo volt a hangulat. Ettunk meg ittunk finomakat, es a mozgo vidamparkban felultunk egy olyan gyors izere, ami atfordul, meg fejjel lefele megy. Ejszaka meg a strandon volt buli. Hogy mit is unnepelnek februar 2-an? Most utananezhetnek szakszeruen a google-ban, de inkabb megrobalom elmondani, amit megertettem.
Yemanjá, a tengereszek szentje az esemenyek foszereploje. Azt hiszem, a munkaszuneti nap nem az o tiszteletere van, hanem a katolikus megfelelojere, de a strandi szertartasok Yemanjat dicsoitik. A vallas, amely ot dicsoiti, ilyen afrikai tipusu katolikus. Mivel a feketek sokaig nem mehettek be a templomba, letesitettek egy sajat vallast a katolikus mintajara. Nevezik candomble-nek, ubandanak, butuquinak - nem tudom, mi a kulonbseg. Lenyeg, hogy sok ember beoltozik feher ruhaba (nehany csoport vilagoskekbe, illetve piros-feketebe), viragokkal feldiszitik a terepet, zenelnek (ilyen afrikai tipusut) es tancolnak. Egy embert altalaban megszall a szellem, o furan mozog, vagy akar a foldon fekszik. Kozben aldozatot hoznak a szentnek: gyumolcsoket, viragokat. Igazabol nagyon szep. Lealltam sokszor nezni oket, de Elaine es a mamaja mindig elhuztak par perc utan. Kiderult, hogy ok felnek, mert hisznek ebben a szellemben, es Elaine azt mondja, mar latott (erzekelt) is ilyet, es nagyon ijeszto volt. Ugyanakkor az anyukaja azt is elmondta, hogy sokszor jart mar ilyen "szellem orvosnal" (nem tudom, hogy fordithatnam helyesen magyarra), aki spiritualis gyogyitassal muteteket is vegrehajt, es neki mind segitettek ezek. Elaine-t allitolag kiskoraba vitte ilyen kezelesre, es neki is hatott. Szoval ok hisznek az ilyesmiben, de felnek is tole.
En a katolikus nevelesben azt tanultam, hogy minden ilyesmi a satantol valo. De olyan nehez ezzel egyeterteni, egyaltalan nem tunik logikusnak! Nem lazadni akarok, de zavar, hogy ennyire egymasnak ellentmondo dolgokat tapasztalok a vilagban, es nem tartom helyesnek, ha valamit annyira eroltetnek, mint egykor a katolikus vallasban ezeket a satanos dolgokat. Azert vagyok most ugy, hogy mindent ketsegbe vonok, ami barmilyen vallassal kapcsolatos (ennek ellenere abszolut nem mondom magam ateistanak).
Na, a szertartasok utan hazamentunk. Azaz: ok valoszinuleg meg reggelig folyatattak, mi viszont inkabb az alvast valasztottuk. Masnap nem volt tul baratsagos ido, meg Gilsonnak fajt a hasa, igy nagyjabol otthon maradtunk, es beszelgettunk. Jol telt az ido, igazan kellemes hetvege volt. Elaine szulei hivtak, hogy menjek maskor is. Mivel szombatonkent tanfolyamom van, mostanaban nehez, de utana biztos megyek meg. Meg otthon is meglatogatom majd oket.
Solon party, C tanfolyam, pelotasi arviz
Szombat este van, es kicsit faradt vagyok, de minden teljesen okes. Tegnap este nem mentem edzesre, helyette Solon szuletesnapi pizza-partijan vettem reszt. O nagyon jo haverom a melobol, es egyben angol tanitvanyom is. De ahogy o mondta tegnap: elsodlegesen baratok vagyunk. :-) Megismertem meg tobb haverjat is meg az anyukajat, tesojat stb. A vegen meghivtak magukhoz. Sajnos nem tudtam sokaig maradni, mert el kellett ernem az utolso vonatot. Hivtak ugyan, hogy aludjak ott, de mivel ma reggel koran kellett kelnem, inkabb nem eltem a lehetoseggel. Solon Canoasban lakik, ami egy kisvaros Porto Alegre mellett. A vonattal mar sokszor keresztul mentem rajta, de most voltam eloszor (vagy talan masodszor) ugy igazan benne, hogy az o levegojet szivtam es nem a vonatet. :-) Nagyon nyugodt, kellemes helynek tunik. Regebben mindig sajnaltam, akik olyan messzirol jarnak be a meloba, de ahogy meglattam ezt a kornyezetet, az volt az erzesem, hogy talan megeri. :-) Megyek hozzajuk maskor is, legkozelebb talan ott is alszom.Hogy miert kellett ma koran kelnem? Mert C tanfolyamon voltam 8:30-tol 17:30-ig. Amennyire szar es utalatos koran kelni szombaton, annyira megerte! Azaz: nagyon jo volt a tanfolyam. Egy szoval se mondom, hogy konnyu, de mivel en sokat gyakorolok es nagy motivaciot erzek a dolog elsajatitasara, nem okoz olyan oriasi nehezseget. Vagyis nehez, de megis megy, mert az erdeklodesem olyan foku, hogy nem hagy nyugodni, ha nem ertek meg valamit. Igaz, a vegen a linkelt listakat mar kicsit nehezen fogtam fel, de jovo szombatig meg atnezem joparszor, es LG-hez is fordulok magyarazatert, mert o nagyon jo "tanar". De meg kell hagyni, hogy aki a tanfolyamot tartja, az is nagyon jo, es szimpatikus is. Ot Carlosnak hivjak, aki termeszetesen nem azonos azzal a Carlosszal, aki a meloban az egyik legjobb baratom, de asszem, rola meg nem is irtam, szoval egyelore nincs ok osszekeverni oket. :-)
Tanfolyam utan futni voltam, az is tok jo volt. Mostanaban nagyon sokat esik az eso, ami ritka errefele nyaron, de most megis ez van. Ez persze nem hideg eso, hanem az a szubtropusi, ami nem huti le az idot, csak donti magabol a nedvet. Futas kozben is vagy haromszor rakezdett mint allat, aztan lecsendesedett, es meg a nap is kisutott. Nagyon fura ido van. Pelotasban elontotte a viz a buszpalyaudvart meg egyeb reszeit is a varosnak. Nem jartam ott mostanaban, csak videokat lattam rola. Regebben sokszor mentem oda busszal. Ha most mennek, megerkezeskor kiugorhatnek az ablakon, es mintha egy medencebe erkeznek. :-) Itt van par varoskep: http://www.amigosdepelotas.com/2009/01/sobe-para-cinco-numero-de-mortos-devido.html. Es igy mennek haza az emberek a bevasarlasbol: http://www.clicrbs.com.br/zerohora/jsp/default.jsp?template=3947.dwt&site=zerohora&b=1&galeriaid=16595&groupid=394&uf=1&local=1&arquivo_xml=galeria_16595_394.xml&ids=null&initial=231322&playsshow=false. Na jo, annyira nem is vicces, most olvasom, hogy 7-en haltak meg. Inkabb csak azert olyan fura, mert reggebben annyit jartam arra, de akkor maximum a magas paratartalom volt feltuno. Viz alatt meg nem lattam a varost.
Most lassan megyek aludni, mert holnap megint koran kelek! Na jo, nem panaszkodok, ugyanis a cel a tenger. Elaine baratnom hivott meg a cidreirai nyaralojukba, meg Gilson is ott lesz, a tobbieket nem tudom. Hetfo estig maradunk, merthogy a hetfo szunet lesz nalunk. Most lassan huzok is, hogy egy kicsit legalabb tudjak aludni. Most ugy erzem, minden tok jo. Olyan jo lenne, ha soha nem mulna el ez az erzes.
Utolso interjuk
Ma tulestem a hatralevo interjukon. Eloszor egy ir pasival beszeltem, o nagyon sokmindent kerdezett, tobb mint fel oran keresztul folyamatosan beszeltetett. Igen alaposan belement a szakmai temakba, megis ugy ereztem, eleg jol sikerult. Delutan egy indiai novel jatszodott le valamelyest hasonlo tortenet, de o kevesebbet kerdezett es szerintem nala kevesbe szerepeltem jol. Mindket beszelgetesnek fultanuja volt Antonio is, az a brazil pasi, akivel az interju elso ket fordulojat csinaltam. Szerintem nala bejottem elegge, ugy gondolom, o ram fog szavazni. De nem tudhatom biztosan, es aztan ott a masik harom interjuztato es a tobbi x jelentkezo. Tudom, hogy fognak holnap is es hetfon is interjuztatni. Vajon hanyan vagyunk versenyben? Csak a szakmai tudas dont vagy mas is? Lenne meg par kerdesem, de most a fo feladat nyugodt maradni.Veget ert az interju-sorozat erre az allasra. Vegigmentem 5 fordulon, megtettem, ami belefert. Most ugyan izgatott vagyok, hogy mi lesz a vegeredmeny, de probalom ugy felfogni, hogy barmi is a valasz, tapasztalatot mindenkeppen nyertem. Es ha nem vesznek fel, attol meg nem vagyok rossz a szakmaban. Eljutottam az utolso forduloig az interjun - ha rossz lennek, hamarabb kivagtak volna. Ha megsem engem valasztanak, megprobalom ugy felfogni, mint egy olimpiai dobogos versenyzot, akinek nem az aranyerem juott ki. Egy harmadik helyezett az olimpian rossz sportolo? Mar hogy lenne az! En is jo vagyok szakmailag, meg akkor is, ha nem en nyerem meg a versenyt. De hatha igen. Lenyeg a nyugalom, barmi is az eredmeny.
Mostanaban egyebkent jol erzem magam a jelenlegi melomban. (Nem is azert akarok valtani, mert itt rossz, hanem kizarolag azert, mert mas varosba szeretnek koltozni.) Vegre kezdem erteni valamelyest a projektemet (tobb mint egy ev utan :-)), es egyre tobb temaba megyek bele, amitol a feladataim is gyarapodnak es a felelossegem is no, dehat ezert melozunk, nem? :-) Mindezt nyugodtan csinalom. Volt egy ido, amikor ugy ereztem, nem tudom megoldani a feladataimat, mert nagyon sok es nagyon nehez, igy hazahoztam, ejszaka es hetvegen is a HP-halozaton elemeztem firmware kod hiabakat, aztan hulla faradtan mentem be melozni, ahol folytattam ugyanazt. Nagyon eros kesztetes volt bennem a jo teljesitmenyre, ezert felaldoztam szinte mindent (a sporton kivul). Scripteket is itthon irtam, mert ahhoz nagyon kell koncentralni, es a munkahely stresszes legkoret nem talaltam alkalmasnak erre a feladatra. Mostanaban egesz mas. Tok nyugodtan ugy allok hozza, hogy amit nem tudok bent teljesiteni a 8 ora alatt, az nem lesz kesz, vagy var egy kicsit. Es a teljesitmenyem nemhogy nem romlott, inkabb javult, a hangulatomrol nem is beszelve.
Irhatnek meg sokmindenrol, hiszen nem a melo az elet, de most megis ennyi volt mara. Megyek aludni, mert mindjart fel kell kelni, hogy gyakorolhassak C programozast reggel, melo elott. :-)
Hetvege
Eltelt a hetvege, pedig meg birtam volna belole egy kicsit. :-) Itthon voltam, szorakozas helyett a hasznos dolgokat reszesitettem elonyben. Az ido nagy reszet C programozassal toltottem. LG (Luciano Gonçalves) nevu munkatarsamtol kertem feladatokat es ezeket oldottam meg. Sikerult is, egytol-egyig. :-) Tegnap este hivott skype-on, kerdezte, hogy allok. Akkor a 7 feladatbol 4-gyel voltam keszen, es mondtam, hogy az 5-ik nehez, es nem megy, mert a tuzo napon voltam futni, es a nap az agyamat is kiszivta. :-) De megmutattam neki, hogy hol tartok, es mondta, hogy jo nyomon jarok. Adott meg egy tippet hozza, es ma mar meg tudtam csinalni, a tovabbiakkal egyutt. Elkuldtem neki mindet emailben. Oldottam meg meg tanfolyami feladatokat is, ezekbol 58 van, most jarok a 46-iknal. Vannak kerdeseim, amiket holnap majd tisztazok LG-vel. Azert jo erzes, hogy haladok. Hogy mi a celom vele? Szeretnek idovel programozokent dolgozni, meg ugy egyebkent jol elszorakoztat, es persze egyben kihivas is.Hogy voltam-e futni, az nem kerdes. Mint mar kiderult, tegnap a tuzon napon mentem, du. 2 korul. Az utobbi hetvegeken gyakran tettem ezt, mert vonzott a kihivas. Gondoltam, este 10 km-t futni semmi, de a tuzo napon 40 fokban viszont mar teljesitmeny. Ezzel tenyleg csak az a baj, hogy annyira kifaraszt, hogy szellemi energiam se marad, ezert sokkal nehezebb utana tanulni. Vagyis: tiszta baromsag! :-) Igy ma az estet preferaltam futasilag, es jobb is volt, lenyegesen gyorsabban ment, es utana se ereztem hullanak magam. (Egyebkent nem igaz, hogy este nem teljesitmeny, engem ilyenkor is kifaraszt, csak nagy a pofam. :-))
Most minden nagyon jo, csak holnap hetfo, es irtam mar, hogy hogy neznek ki a hetfoim. Reggel 6 es ejfel kozott nincs megallas. De sebaj, tuleltem mar beloluk nehanyat, es vegulis en vallaltam be mindegyik elfoglaltsagot. Ha nem akarnam oket, a melo kivetelevel hagyhatnam mindet a francba. De valamiert nekem megeri.
Jaj, most kinyitottam a fridzsidert, es olyan jol esett a hűs (ezt muszaj volt ekezettel irni :-)), hogy kicsit ott maradtam az ajtajaban. Igazabol nagyon jol birom a meleget, de most megis jo erzessel toltott el a nyitott huto. Errol jut eszembe: a heten nem mukodott a legkondi a meloban. Hogy mit ossze nem szenvedtek ezek a kenyes brazilok! :-D A nagyfonoktol meg email is jott, hogy minden ajtot nyitva tartani, ablakot es redonyt csukva, leoltani a villanyokat (kepzelhetitek a sotetben melozas hangulatat :-)), helyunk elhagyasakor monitor kikapcsolasa, ejszakara lehetoleg minden gep kikapcsolasa a laborban. Olyan volt, mint egy "emergency" intezkedes. :-) Miota is letezik a legkondi? 20 eve? 30 eve? Es elotte hany even keresztul leteztek emberek? :-)
Most vegeztem a masodik salvadori albumommal. Itt lathato: http://azilinha.multiply.com/photos/album/61. En lennek az, aki helyenkent a brazil zaszlos ruhaban lathato. :-)
Lehetosegek, tervek
Ismet eltelt egy het - a hetek marcsak ilyenek, hogy telnek. Nagyon szeretek 10-ig aludni hetvegeken. :-) Megerdemlem, megkuzdok erte a hetkoznapokon.Jo hetem volt. Kedden hivtak a salvadori melo ugyeben, ezuttal egy no a klienstol. Feltette majdnem ugyanazokat a kerdeseket, mint elotte a pasi, csak jobban belement a szakmai reszekebe. Ezzel nem ert veget az interju-sorozat: egy indiai fog meg hivni meg megvalaki, es csak ezutan szuletik csak meg a dontes, hogy felvesznek-e. Nyivan sok a jelentkezo, es csak egy allas van (vagyis ketto, de a masik São Pauloban - az engem nem erdekel). Most tehat varom a hivasukat - gondolom, valamikor jovo heten lesz esedekes.
Tegnap a fonokom mondta, hogy van nalunk egy tesztfejlesztoi allas. Tudja, hogy regota szeretnek ezen a teruleten dolgozni, es megfelelonek is talal erre a munkakorre, igy kervenyezte a felvetelemet (athelyezesemet). A mi cegunktol a nagyfonokok elfogadtak, igy tovabbkuldtek a HP-nek, aki a kliensunk, es majd o hozza meg a dontest. Hat, most itt vagyok, ket uj munkalehetoseggel (persze, egyik se biztos meg!). A salvadori szuper lenne a varos foldrajzi elhelyezkedese miatt. Az itteni tesztfejlesztoi erdekes lenne, mert tenyleg regi vagyam ez a terulet. De akkor most hogy is? Amig nincs biztos valasz sehonnan, addig talan nem erdemes gondolkodni a hogyantovabbon. (Annyit tudok csak, hogyha mindketto sikerulne, akkor a salvadorit priorizalom.)
Es az esetleges magyarorszagi visszateresem? Egyfelol ehhez is nagy kedvem van, masfelol a szuleim feltenek a csalodastol. Utoljara 2008. juliusban jartam otthon, es nagyon-nagyon tetszett. Azota foglalkoztat a hazateres gondolata. De akkor turista szemmel lattam Magyarorszagot, ami azert mas, mintha ott el az ember. "Kurvaorszagbol" nem sokat ereztem, es ez az, amitol a szuleim feltenek. Meg aztan most a gazdasagi valsag miatt tenyleg a munkalehetosegek is korlatozottabbak, tehat ebbol a szempontbol is kockazatos. Mondjuk, ha Magyarorszagon nem talalnek munkat, dolgozhatnek mas europai orszagban, de arra kevesbe vagyom. Magyarorszag elonyei szamomra a barataim es az anyanyelvem hasznalata. Ha ez nincs, inkabb valasztom a braziliai meleget. :-)
Mas. Majdnem egy hetnyi tuloram gyult mar ossze, es a fonokom eloallt azzal a javaslattal, hogy a karneval teljes hetet megkaphatom szunetnek, ha akarom, igy lecsusztathatom a tulorak egy reszet. Basszus, ez tok jo, de meg nem dontottem el, mit csinalok. Ha elobb tudom, talan kertem volna a szabimat rogton utana (ami nekem 10 nap erre az evre), es igy akar Magyarorszagra is el tudtam volna latogatni, de asszem, ezzel mar nem probalkozom most. Draga is lenne nagyon. Elutazhatnek akar Rioba, akar Salvadorba a karnevalkor, de igazabol nem vonzanak ezek a nagy bulik. Semmi jot nem latok abban, amikor olyan embertomeg vesz korul, hogy pl. nem tudok egy sort megvenni, mert ugyan az arus ott van ket meterre, de az emberektol nem tudok odaig eljutni. Igy a jelenlegi tervem egy tura az Itaimbezinho canyonban (http://www.pousadaencantosdaterra.com.br/arquivos/images/img_fotos/atracoes_cambara_do_sul/Itaimbezinho_2.jpg). Ez itt van viszonylag kozel, Rio Grande do Sul allam eszaki reszen, a hegyekben. Kepek alapjan igazan nagyon vonzo helynek tunik. Talan Solon baratom is megy meg meg egy paran, es ott fogunk satrazni. Egyeb terv is van: Gilson es Elaine hivnak egy santa catarinai tengerpartra. Ez is jol hangzik, raadasul motorral mehetnek. :-) De asszem, ez marad a "B" terv, es az Itaimbezinhot priorizalom. A het tovabbi reszeben, ami csak nekem lesz szunet, talan elmehetnek São Pauloba megismerni szemelyesen egy emberket, akivel egy ideje chat-elek (persze, ha o akkor melozik, akkor mar nem olyan jo, de meglatjuk, van meg addig egy honap).
Na, most visszaterek a jelenbe, es atadom magam a C programozasi feladataimnak. (Tenyleg, jovo szombaton kezdodik a halado tanfolyam, akkor nem alhatok 10-ig, basszus! :-)) Befejezeskent belinkelek egy videot a varosrol, ahol jelenleg elek - Porto Alegre. Erdemes megnezni. :-)
Terveim
Marciusban lesz 4 eve, hogy Porto Alegreben elek. Nagyon-nagyon orulok, hogy ez "kijutott" nekem, rengeteg elmennyel es tapasztalattal lettem gazdagabb. Beilleszkedni egyedul egy uj kulturaba 11 ezer km-re a hazamtol nem kis dolog. Nekem ez sikerult, megtanultam egy uj idegen nyelvet, munkat talaltam a szakmamban, barataim lettek es fantasztikus helyekre jutottam el. Potolhatatlan es feledhetetlen elmeny.De hogyan tovabb? Szeretnek halalom napjaig itt elni? Ez az, amirol par honapja eldontottem, hogy nem. Ezt a helyet mar ismerem, es ujdonsagra van szuksegem. Ket, egeszen kulonbozo lehetoseget tudok elkepzelni: 1. visszaterni Magyarorszagra (ez is ujdonsag lenne ennyi ido utan), 2. elkoltozni Eszakkelet-Braziliaba. Mindkettonek megvannak a maga elonyei es hatranyai a masikkal szemben. Magyarorszagon vonz, hogy ujra egyutt lehetnek a regi barataimmal es csaladtagjaimmal, valamint, hogy ismet beszelhetnek magyarul. Meg aztan van valami varazsa ennyi ido utan visszaterni az oshazaba. :-) A hatrany a Gyurcsany-kormany es az idojaras. Nem szeretem a kommunizmust es a minuszokat. De kibirnam ugyanugy, mint az a majdnem 10 millio ember, aki ott el. (Jovore ujra valasztasok lesznek. Gyurcsanyektol remelhetoleg megszabadulunk, a teli minuszokat viszont nem tudom, hogy lehetne leszavazni. :-))
Eszakkelet-Brazilianak oriasi elonye a tenger es az idojaras, valamint a termeszeti kornyezet. Termeszetesen olyan varosba koltoznek, ami kozvetlenul a tengerparton van. Irtam mar a tengerimadatomrol, igy nem reszletezem ujra ennek jelentosseget. A hatrany a szervezetlenseg es rendetlenseg (irdatlan sok a szemet az utcakon, az epuletek nagy reszet pedig sose fejezik be) es az emberek "massaga". Hogy mi is ez a massag, azt kicsit nehez definialni, de valami olyasmi, hogy az ertekrend es erdeklodes (talan a gondolatvilag ugy altalaban) annyira elter az enyemtol, hogy neha olyan, mintha mas nyelvet beszelnenk, pedig ugyanazokat a szavakat mondjuk ki. Ha ok elidoznek egy teman, en nem ertem, miert olyan fontos az nekik, minek annyi idot pazarolni ra. Ugyanakkor, ami nekem fontos, azt ok nem ertik. Na, nem akarok altalanositani, Rubia baratnom peldaul nagyon is jo partner szinte barmilyen temaban, meg Carla is, es ha ott elnek hosszabb ideig, bizonyara talalnek meg tobb ilyen embert.
Hogy fogom eldonteni, hogy Magyarorszag vagy Eszakkelet-Brazilia? Beadtam par allaspalyazatot mindket helyre, es mivel most ez a salvadori munka van kilatasban, ugy dontottem, ha osszejon, akkor ezt valasztom. Basszus, de nagyon szeretnem!!!! :-) Ha nem, akkor palyazgatok tovabb es varom az eredmenyeket. Ha marciusig semmi (ami azert remelem, nem igy lesz), akkor valoszinuleg hazaterek Magyarorszagra, es ott helyben nyilvan konnyebb munkat keresni. Meg szerencse, hogy informatikus vagyok, mert ebben a szakmaban meg a gazdasagi valsag ellenere is bizonyara van munka, hiszen, ha az informatika osszeomlik, az egesz vilag osszeomlik. Igen, ha a munkara gondolok, mondhatnam, hogy a legjobb valasztas az lenne, ha itt maradnek, hiszen itt van stabil allasom, ami fizet annyit, hogy meg tudok elni, sot, egy kicsit meg felretenni is. De ha jobban belegondolok, szerintem az utolso evet mar csak a melo miatt toltottem itt, mert valamelyest kotelessegemnek ereztem megbecsulni ezt a lehetoseget, es nem elcseszni. Most viszont mar ugy erzem, eleget tettem a kotelessegeimnek, es eljott az ido, hogy "jogom van" valtoztatni. :-) Megkuzdottem a jelenlegi helyzetemert: emberileg megerosodtem es nem felek szembeszallni a valtozassal jaro problemakkal. Anyagilag is van egy olyan bazisom, hogyha egy-ket honapig munka nelkul maradok, akkor se dol ossze a vilag.
Meglatjuk tehat. Lesz, ahogy lesz, bizonyara ugy tortenik, ahogy a legjobb.
Uj munka kilatasban?
Hetvegen kuldtem palyazatokat cegekhez mas varosokba, es ma felhivott egy salvadori. Abszolut varatlanul ert, nem szamitottam ilyen gyors valaszra. Szerencsere mar nem meloban voltam, eppen Elisaraval beszelgettem, igy o is fultanuja volt az interjumnak. Ez talan meg dobott a dolgon reszemrol. Ja, interju... Igen, merthogy az interju elso ket fordulojat le is zavartak. Braziliaban a tavolsagok miatt gyarkori a telefonos munkahelyi interju. Azt hiszem, jol szerepeltem, es elnyertem az emberke tetszeset. A harmadik fordulo meg hatravan, azt masvalaki fogja csinalni, es az lesz a szakmai resz.
Szoftvertesztelo vagyok, az uj melo is ezen a teruleten lenne. Az a baj, hogy nem tudom, mit kell tudnia egy tesztelonek. :-) Nekem 3 ev tapasztalatom van, de csak ket projekten dolgoztam, es csak ezeket a projekteket ismerem. De hogy _altalaban_ mit csinal egy tesztelo? Vegulis annyi biztos, hogy szoftverhibakat keres (igaz, en jelenleg firmware-t tesztelek), a hibakat definialja (leirja, hogy az adott helyzet miben ter el a vart eredmenytol), adott esetben adatbazisban keresgel, hogy elofordult-e korabban ez a hiba, tobbnyire hasznal valamilyen teszt eszkozt, amelyben regisztralja a problemakat, az esetet atpasszolja a fejlesztonek, aki a hiba kijavitasaert felelos, majd visszapasszolja a tesztelonek, aki ellenorzi, hogy valoban megoldottak-e a problemat. (Ez egyszerunek tunik igy leirva, a gyakorlatban kozel sem ilyen altalanos elvek szerint mukodik a dolog.) Ja, es vannak mindenfele tipusu tesztek: van, ami csak programblokkokat tesztel, van, ami egesz release-eket. Vannak gyors tesztek, amik a termek fo funkcioit tesztelik (pl. a program inditas utan nem omlik-e ossze azonnal), es vannak, amik reszletekbe mennek. Vannak teljesitmenyt mero tesztek (pl. hogyan hasznaljak ki optimalisan a halozat sebesseget), es vannak minosegi tesztek. Meg mittudomen... Az a baj, hogy a hivatalos nevet egyiknek se tudom. Holnap Carlost kikerdezem, hogy szerinte mit kell tudni altalanossagban egy tesztelonek. Neki mar van vagy 7 ev tapasztalata.
Ja igen, hogy Salvadorba szeretnek-e koltozni? Ha nem igy lenne, nyilvan nem adnek be palyazatokat es nem vennek reszt interjukon. De hogy ez mennyire komoly? Azt hiszem, ha osszejon egy allas a szakmamban, akkor megyek minden tovabbi nelkul. Nem ez volt az egyetlen tervem, de az egyik lehetseges. Es most orulok, es bizom benne, hogy sikerul, bar nem akarom elkiabalni, es ha megse, akkor se akarok csalodott lenni. Biztos, hogy nem ez eletem egyetlen lehetosege, de most ugy gondolom, nagyon baro lenne.
A hetfok
A hetfoim a kovetkezokeppen neznek ki: reggel 6-8-ig tanulok C programozast, 8:30-ra megyek melozni, 17:30-kor vegzek, innen megyek ritmus (latin tancok kevereke) orara 18 h-ra, majd rohanok, hogy 19:15-re odaerjek az angol orara, amit en tartok, ezzel vegzek 21 h-kor, innen megyek uszodaba, ahol uszom 23 h-ig, es 23:30 korul hazaerek. Ez ugyan kicsit sok egy napra, de mindegyik tevekenysegnek latom eleg ertelmet ahhoz, hogy ne mondjak le rola. Hogy miert nem lehet atteni valamelyiket mas napra? Mert a tobbi nap sem nagyon kulonbozik az elfoglaltsagok tekinteteben. :-) Hogy hogy lehet birni? Ha az ember megfelelo motivaltsaggal rendelkezik, szinte nem is erzi farasztonak (kiveve a reggeli felkeleseket). Annyi kedvezmenyt adok magamnak, hogy keddenkent nem kotelezem magam melo elotti tanulasra, tehat csak ugy kelek fel, hogy meloba 8:30-ra beerjek.
Mostanaban nyugodt vagyok, ugyanakkor ilyen gyerekes feldobodottsagot is erzek. Meloban csomot hulyulunk, egesz nap megy a rohoges. Talan ez a sok napsutes teszi, nem is tudom. Nyilvan a szabi alatt nagyon kipihentem magam es csomo elmennyel lettem gazdagabb, ami most plusz energiakat jelent. Csak maradjon igy meg egy ideig!
Most meg megprobalom elolvasni az emailjeimet, aztan rovidesen huzok aludni. Ja, es elkeszult az elso fenykepalbumom a szabirol: http://azilinha.multiply.com/photos/album/60
A tenger es hullamai
1 hete, hogy visszatertem Bahiabol. Voltak egyeb elmenyeim is, de nem tudok mindent leirni. A tengerre viszont vissza kell ternem, mert o az, akit minden nap meglatogattam (talan egy nap kivetelevel), mert annyira szeretem a tarsasagat. Szamomra nincs jobb annal, mint amikor jon a hullam es vagy lebukok ala, vagy hagyom, hogy felemeljen (a poziciojatol fuggoen), bukfencezgetek benne, idonkent csak rafekszem, es hagyom, hogy sodorjon. Ha ezt tehetem, teljes extazisban vagyok, es orakon keresztul jatszom a hullamokkal anelkul, hogy eszrevennem az ido mulasat. Regebben meg arra se figyeltem, melyik iranyba visznek el, ezt mostmar kicsit jobban szem elott tartom, hogy visszatalaljak a parton a megfelelo helyre. Ha meg egy kis caipirinhat is iszom a strandon, csak fokozza a hullamok hatasat. Ez a paradicsomi allapot, maga a tokeletesseg.Partnereket eddig meg nem talaltam ezen kedvenc tevekenysegemhez, mert aki hozzam hasonloan hullamimado, az inkabb szorfozik, a tobbiek meg nem tudnak, nem szeretnek hullamokban uszni, sokan egyenesen veszelyesnek tartjak. Nem egyszer fordult elo eletemben, hogy bementem jo messzire a hullamokba, es akik velem voltak, ott izgultak a parton, mert azt hittek, nem tudok kiuszni. Az eletmentokkel is megjartam parszor: ok is azt hiszik, hogy normalis ember magatol nem megy olyan melyre, tehat jonnek bekalabbal, hogy kihuzzanak. Mivel mar sokszor megjartam ezeket, mostmar tudom, hogy elore ertesiteni kell az embereket, es celszeru az eletmentokre is figyelni (hiszen ok a munkajukat vegzik, nem engem akarnak bosszantani :-)).
Eljatszva a kepzelettel az lenne meg szep, ha a tengerbol kijoven valaki Goombay Dance Band zeneket gitarozna. Ennek az egyuttesnek nagyon sok dala szol a tengerrol, de a zeneje mar onmagaban is olyan tengeres erzest ad. Milyen szep lenne igy megvarni, amig lemegy a nap, majd felhomalyban tenger gyumolcseit vacsorazni a strandon, inni egy caipirinhat, amikor meg teljesen besotetedik, visszamenni a vizbe, es a sotetben elvezni a tenger hullamait a borunkon. Az ejszaka nyugodalmat pedig semmi sem zavarna meg, mikozben halozsakban alszunk a homokban. Micsoda tokeletes kep!
Ahogy leirtam ezeket a sorokat, hatalmas vagyat erzek egy ujabb tengeri kalandhoz. Sajnos Porto Alegre annyira nincs kozel a tengerhez, legalabb masfel orat kene utazni, a kedvenc strandomhoz (Torres, ahol a legnagyobbak a hullamok) meg ket es felet. Jelenleg az eso is esik, de ez nem zavarna, mert igy is nagyon meleg van, es legalabb nem lennenek sokan a strandon. De most megsem megyek, mert tisztaban vagyok az egyeb kotelessegeimmel: tanulnom kell C programozast, allaspalyazatokat kell beadni (majd kesobb leirom, miert), meg termeszetesen futni "kell" mennem. :-) Micsoda kontraszt: az eddig almodozobol hirtelen realista valt. :-) Lassan ideje lenne a tovabbi terveimrol irni, de ez egy masik fejezet temaja.
Szilveszter
Eljott az ido, hogy veget ert az ev. Ez meg Braziliaban is megtortenik, csak par oraval kesobb mint Europaban. Hogy is volt az a nap? Hat, kicsit farasztoan kezdodott. Rubiaval kajat venni indultunk, de kozben beneztunk a boltba, ahol az anyukaja dolgozik. Rubia mondta, hogy akar venni egy feher shortot, es a mutterja is eljott velunk vasarolni. Ez lett a vesztem. :-) Mig nagyon jofejnek tartom ot szinte mindenben, addig a vasarlasi szokasairol meg kell allapitanom, hogy nem egyeznek az enyemekkel. A kulonbseg abban rejlik, hogy szamomra barmi ilyesmi leginkabb tortura, es uzletbe beterni csak akkor szokasom, ha elkerulhetetlenul szukseges, es akkor is csak minimalis idot toltok el bennuk. Rubia anyukaja ezzel szemben minden uzletbe beter, vegignezi a kinalatot, megbeszeli a varos osszes esemenyet az eladokkal, es ha megtetszik neki egy ruha, egy orat gondolkozik, hogy megvegye-e, mire ugy dont, hogy inkabb nem, es beter a kovetkezo uzletbe, hogy mindezt megismetelje. Egy szoval se mondom, hogy ez helytelen, csak annyi, hogy en mas vagyok, es a turelemnek legmagasabb szintu probajat kellett kiallnom ot vegigkisergetve. Bar nagyon megszenvedtem, sikerrel vettem az akadalyt, es reklamalas helyett inkabb rohogessel vezettem le a feszultseget. Tuleltuk! Igaz, Rubianak feher short nem lett a dologbol, de legalabb elve tulestunk az uzletlatogatas-sorozaton. :-)Ja igen, hogy igazabol kajat venni indultunk, tehat ennek is eleget kellett meg tenni. Hogy szilveszter napjan hanyan szabadultak be az elelmiszerboltba, nehez lett volna megszamolni - egy talpalattnyi helyet se nagyon lattam. Szerencsere Rubia elvallalta, hogy bemegy egyedul, mig en kint a tobbi cuccunkra vigyaztam. Ez is megvolt, hazatertunk kajat csinalni, ami viszonylag hamar elkeszult. Nem is emlekszem, hogy utana voltunk-e valahol, csak arra, hogy en meg gyorsan elmentem a strandra, ahol egy orat tolthettem, mert utana misere keszultunk. Aznap volt egy hete, hogy tortent az a gyilkossag, amirol korabban irtam, a miset pedig a csaladtagokert mondtak, akik mind ott voltak a tempolomban. Nekem a strand volt csak kikapcsolodas, a misen most valahogy olyan idegenul ereztem magam.
Vegul elerkeztunk odaig, hogy elinduljunk a szilveszteri bulira. Jo sokat vartunk a buszra, amely iszonyu tomott volt. (A salvadori buszozas-tema is megerne egy fejezetet. :-)) Rubia unokatestvereiekhez (Amanda es Renata) mentunk - ugyanoda, ahol a tavalyi szilvesztert is toltottem - akkor ismertem meg Rubiat. Sok egyeb rokon is resztvett az unnepen, de kozel sem annyi, mint tavaly, ami engem persze nem zavart kulonosebben, mert igy is kicsit tobb volt az ember a megszamolhatonal. Kaja annyi volt mind allat! Braziliaban nincsenek ilyen protokolaris szokasok, hogy asztalhoz ulnek az emberek, talalas van, mindenki egyszerre eszik, stb. Itt mindenki akkor eszik, amikor jol esik, onkiszolgalja magat es teljesen mindegy, hogy leul asztalhoz vagy a foldre vagy allva eszik. Ez nemcsak Salvadorban van igy, hanem Braziliaban mindenhol, ahol eddig jartam, es bizony ez tetszik nekem, mivel a formalitasok embere vegkepp nem vagyok!
Ejfel kozeledtevel elindultunk a strandra tuzijatekot nezni. Szerencsere oda kozel van, gyalog kb. 20 perc alatt odaertunk. Kozben Mateus haverom szorakoztatt, aki olyan 7-8 eves kisfiu, es mar az elso pillanattol kezdve megkedveltuk egymast. Miutan kicsit beszelgettunk arrol, hogy en mas orszagbol jottem es ott mas nyelvet beszelnek, megkerdezte, hogy ertek-e portugalul. Ezen jot mosolyogtam, mert ha nem ertenek, megis hogy beszelgettunk volna addig. :-) A strandra menet eloadast tartott arrol, hogy a hogy mukodik a tuzijatek, meg hogy mennyire veszelyes lehet, ha nem megfeleloen csinaljak. Aztan fogta a kezemet, mert mondta, hogy milyen rossz lenne, ha eltevednek es elvesznek a sok ember kozott. :-) Nagyon jofej gyerek.
A tuzijatek szep volt, olyan, mint tavaly. Daniel hianyzott csak, mert tavaly vele voltam, es iden nem tudom, miert nem jott. De tuleltem a hianyat. :-) Ez volt a negyedik tropusi szilveszterem, igy mar megszoktam az ev vegi kanikulat, csak olyan zavart kelt mindig az agyamban, ha azon gondolkozom, hogy a december milyen evszak. :-) Igazabol nekem nagy szabadsag-erzetet ad, hogy olyan a homerseklet, hogy az ember nyari oltozekben toltheti az ejszakat a strandon vagy az utcan a hidegerzet legkisebb eselye nelkul. Ha ezen gondolkozom, megint elojon bennem, hogy ott akarok elni. A francba ezzel a gondolattal... :-)
Tuzijatek utan visszamentunk Renataekhoz, es jottek meg vendegek. Volt zene, tancoltunk is, persze az en tudomanyom semmi a brazilokehoz kepest. Azert szerintem tanulekony vagyok ezen a teren is - leginkabb a sok sportnak koszonhetoen. Sokat beszelgettem Rubia nem is tudom, melyik rokonaval meg a ferjevel, akik 4 evig Angliaban eltek. Megtargyaltuk vilagvegi tapasztalatainkat. :-) Basszus, a szilveszteri bulik utolso orai nekem mindig a kuzdelem jegyeben telnek, hogy ne aludjak el. A sok vendeg idovel elment, de Renata apukajaval meg sokat beszelgettem. 4 ora korul viszont Rubia szolt, hogy menjek aludni, ha almos vagyok. Ott aludtam Renataeknal, mivel ilyenkor nincs busz, meg kocsink(-juk) se.
Masnap azt hittem, megyunk "haza" Rubiaekhoz, de kozel sem igy tortent. Eloszor az volt, hogy menjunk strandra. Ebben szivesen benne voltam, csak ahogy a bahiaiaknal szokas, ha elkezdi mondani valaki, hogy hova menjunk es a tobbiek beleegyeznek, azt legjobb esetben ugy ket ora mulva koveti tett. Ezt mar tudtam, csak bennem megis itt van meg az europai ver, tehat ha en meghallom, hogy indulunk valahova, kb. tiz perc mulva osztonosen keszenallok. Ezekutan kicsit nyug varni a tobbiekre, dehat minden tulelheto. Ezalatt megint Renata apukajaval meg Felipevel beszelgettem.
Megerkeztunk a strandra - eszmeletlen meleg volt, ekkor ugy ereztem, nem sok hianyzott az ajulashoz. A normalis strandon nem volt hely leulni, igy egy ilyen kovekkel elhatarolt sekely reszre mentunk, ami nekem mint hullamuszonak volt kitalalva, hanem az uszni tanulo gyerekeknek. Mivel ott volt Helen es Mateus, ok remekul elszorakoztak, en meg tanitgattam oket uszni. Jol ereztem magam attol, hogy ok nagyon jol elszorakoztak velem. :-) Ezutan visszamentunk Renataekhoz, ahol ebeddel kinaltak, de en az elozo napi zabalas utan meg igen nehezemre esett tovabbi taplalekot venni magamhoz. Azert megoldottam, meg egy kis sor segitett a helyzeten.
Vegul csak hazatertunk a nap vegen - nem is emlekszem, hogy hogy, es arra se, hogy mit csinaltunk. Ja, dehogynem! A valtozatossag kedveert Rubiaval elmentunk a kozeli barba caipirinhazni. :-D
A biciklizes
Salvador varosa a zsufoltsag ellenere is tele van erdokkel. Ezek nagy reszere a hetkoznapi ember nem megy be - talan csak mert nincs ott semmi dolga, meg ahogy ertettem, bunozok is megbujhatnak ott, meg kigyok is. Mivel nincsenek kiepitett utak, eltevedni is eleg konnyu. Engem mar tavaly lazba hozott a sok erdo latvanya, es Danieltol kerdezgettem allandoan, hogy miert nem megyunk oda be, es miert nem mennek oda altalaban ez emberek, meg hogy vannak-e majmok es egyeb allatok. O kimondottan mulatsagosnak talalta ezeket a kerdeseket, es gyakran idezte is oket. Valahanyszor jott egy zold ovezet, o mar elkezdte a mondokat: lehet, hogy vannak itt majmok? Es miert nem lakik senki ebben az erdoben? (Engem utanozott kicsit eltulozva. :-))Iden eljott az alkalom, hogy Rubia es Carla biciklizni hivtak a Pituacu parkba. Termeszetesen elfogadtam a meghivast, mert szeretek bringazni, de hogy milyen helyre mentunk, arrol almodni se mertem volna. Vegulis nem hosszu: egy 15 km keruletu kor a "bicikliut" (az idezojel oka, hogy aszfalt csak helyenkent van, ott is lyukakkal teli, egyebkent inkabb gorongyos foldutat kell elkepzelni), a hely viszont iszonyu szep. Ahogy eszleltem, a kor kozepen egy nagy to van, ami sok helyrol lathato az uton, ha benez az ember a bozotba. A novenyzet nagyon hasonlit az amazoniai oserdohoz, es rendkivul nagy kedvem lett volna kicsit leterni a bicikliutrol setalni egyet az erdo belsejeben, de Rubia es Carla nem voltak kaphatok az otletre. Feltek az allatoktol, meg az eltevedestol. Meg ugy egyebkent tenyleg ugy tunt, hogy nem szokasuk az embereknek beterni az erdo surujebe. Nekem iszonyu nagy kedvem lett volna, igy elhataroztam, hogy legkozelebb egyedul megyek, vagy valaki vallalkozo szellemuvel. Egyedullet eseten viszek magammal festeket es helyenkent megjelolom a fakat az eltevedes ellen. :-) Tenyleg nagyon-nagyon lenyugozott a novenyzet. Nem veletlen, hogy ket evvel ezelott annyira magaval ragadott az oserdo. Amit itt lattam, az persze csak egy kis park a varosban, de megis tokre emlekeztetett ra. Kivancsi vagyok az allatvilagara - nyilvan sokkal kevesbe valtozatos mint az oserdo, de akkor is! Nagyon tetszik, hogy ilyen termeszetes erdo talalhato a varos teruleten.
A biciklizes jo buli volt. Nem mentunk egyaltalan gyorsan, igy teljesitmeny-turanak a legnagyobb joindulattal se nevezheto, de annal inkabb volt szorakoztato. Igaz, harmunk kozul csak az en ugyem volt ennyire sima, mert Rubia nagyon kemenynek talalta a bicikli-nyerget, ezert sokszor lemaradt meg kicsit reklamalt. Vegul csereltem vele bringat, es az enyemmel mar konnyebben ment neki. Carla meg ketszer elesett, es felhorzsolta mindket terdet meg a konyoket. A vegen ellattak a seruleseit az elsosegely-nyujtoban. Ezzel egyutt szerintem ok is elveztek a turat, csak egy picit megszenvedtek. Legalabb orommel ertek celba. Amugy nagyon jo tarsasag voltak, foleg Carlaval beszelgettem utkozben. O ugyanaz a csaj, akinek a step aerobic orajan resztvettem, es aki juliusban a porto alegrei lakasomban lakott. Amugy Rubiaval az egyetemrol ismerik egymast - mindketten ilyen tornatanar szakra jarnak (nem tudom, mi lenne a pontos magyar forditas). Mivel a sport irant mindharman eros vonzalmat erzunk, valoszinuleg ezen kozos pont vezetett el minket erre a turara. Nagyon jo volt, de legkozelebb nem maradhat el az erdojaras! :-)
Pelourinho
Nem irom feltetlenul idorendi sorrendben a dolgokat, es van, amit kihagyok. Vegre ellatogattam Salvador regi belvarosaba, amelynek neve Pelourinho. Tavaly mar jartam ott egyszer, es annyira elevenen elt bennem a kep, mintha mar legalabb tizszer lattam volna. Rengeteg a templom, kozuluk az Igreja Sao Francisco csupa aranybol keszult. Ide be is tertunk, vaditoan hatott a diszes barokk. A templomkertet 18. szazadi festmenysorozat disziti, amely tortenelmi esemenyeket abrazol, es olyan, mintha kek tintaval keszult volna. Egy muvesz utanzatokat keszitett, amelyeket ott arult.
A tobbi templomot csak kivulrol lattuk, persze, azoknak is csak egy reszet. Ellatogattunk a Mercado Modelora is, amely a belvaros leghiresebb piaca. A sok aruson kivul capoeira-bemutatot is mindig tartanak ott. Ez most sem maradt el, kertem is Rubiat, hogy maradjunk egy kicsit nezni. Azt mar tudtam, hogy fenykepezni csak fizetes elleneben lehet, igy nem is probalkoztam. Ennek ellenere odajott egy emberke, aki eleg eroszakosan kinalta a capoeira DVD-ket, es "kerte", hogy jaruljunk hozza a csoport finanszirozasahoz. Mondtam, hogy en tavaly mar megtettem, mire o, hogy de minden nap masik csoport van. A bemutato ugyan nagyon tetszett, de az eroszakos penzkeregeto emberke annal kevesbe, igy nem adtam. Rubia is eros nemtetszeset fejezte ki az uggyel kapcsolatban. Mindenesetre a capoeirasok nagyon ugyesek, szalto, kezenallas meg minden ilyesmi latszolag meg se kottyan, es a zene is nagyon jo.
A Mercado Modelo egy domb aljaban talalhato, ahonnan 5 centert lifttel lehet felmenni, es a tetorol nagyon szep kilatas nyilik a kikotore es a piac epulete is baro. Ott fenykepezgettunk, majd elmentunk ebedelni egy nagyon hangulatos, macskakoves utcaba, ahol a szines kis hazak a budai varra emlekeztettek egy kicsit. Fuggetlenul attol, hogy kimondottan turista etterem volt, rengeteget vartunk a kajara, de kozben caipirinhaztunk, meg amugy is jol elszorakoztunk. A mellettunk levo asztalnal ult ket amerikai, Rubia meg az angol tudasat probalta feleleveniteni, persze nem veluk, csak nekem probalta mondogatni a sok baromsagot, amiket nekik szant. :-) Az etterem utcajaban lattunk egy hostelt, bementunk megkerdezni az arat arra az esetre, ha visszajovok es itt akarok maradni, es egesz megfizetonek tunt az egyhonapos kedvezmennyel. Ha visszajovok, jo esellyel itt fogok lakni.
A vegen meg setaltunk egy kicsit, kozben mindig jottek az arusok, es folyton rank akartak sozni valamit. A megjelenesem egyertelmuen igazolja, hogy nem vagyok helybeli - a hozzam hasonlokat gringo(-a)knak nevezik. En mar eleg jol tudom ignoralni az arusokat, mert az idok soran szuksegesse valt, hogy megtanuljam, Rubia viszont szinte mindegyikkel szobaallt, igy kicsit nehezebb volt lerazni oket. Vegul elertunk egy reszre, ahol Rubia mondta, hogy ne menjunk tovabb, mert az mar a drog dealerek es prostitualtak terulete. Igy elindultunk a buszmegallo fele, hogy hazajussunk. Ekkor ugy igazan megtapasztaltam, mennyire tomott a varos (ilyen szempontbol igen hasonlit Porto Alegre belvarosara), mennyi az akadaly (arusok cuccai a foldon, szemethegyek es a rengeteg ember), ami iszonyuan lelassitja a normalis gyaloglo tempot. Kicsit elgondolkodtam, hogy hogy birnam-e ezt a mindennapokban. Meglatjuk...
Vegul sikeresen hazatertunk, es tovabbra is az a velenyem, hogy Salvador nagyon szines es erdekes varos. Egy latogatast szerintem feltetlenul meger minden europainak, kiveve, akik nagyon allergiasak a szemetre es a szervezetlensegre. De meg ezeknek is azt mondanam, hogy az elmeny karpotolja oket, es nem erdemes finnyasnak lenni. :-) Aki akar menni, csak szoljon nekem, en legkozelebb is kaphato vagyok. :-)
Salvadori karacsony
A karacsony iden sem maradt el, sot, talan meg veget sem ert (jelenleg dec. 26, 22:16 van). Rubia anyukaja dec. 24-en is dolgozott, igy Rubiaval mi ketten keszitettuk elo a terepet. A takaritasban en nem vettem reszt, mert Rubia azt mondta, hogy delelott nekem a strandon a helyem, mivelhogy szabin vagyok. Megkoszontem es elfogadtam, elbuszoztam a strandra, ahol eloszor futottam egy orat, majd hullamoztam a vizben, vegul elfogyasztottam egy caipirinhat. Ekkor ereztem ugy, hogy en itt igenis, leelnem eletem hatralevo reszet!! (De errol kesobb...) Hazatertem, es akkor nagyon sok dolgot csinaltunk. Elmentunk a boltba, ahol Rubia anyukaja elado (ilyen haztartasi bolt-szeru), es ott ebedeltunk. Ezekutan a gyumolcsoshoz vitt utunk, ahol kb. egy oraig valogattunk a karacsonyi diszitesekhez. Ugy telepakoltuk magunkat mindenfele tropusi foldijoval, hogy harman majd' megszakadtunk a szatyrok sulyatol. Miutan hazacipeltuk oket, Rubiaval elmentunk kajat vasarolni. Itt sem keves percet toltottunk, es a szatyrok sulya megint nem a repules erzetet keltette bennem, dehat en eros vagyok. :-) Ezekutan nekilattunk a fozesnek. En vegkepp analfabeta vagyok ezen a teruleten, de eszembe jutott egy kokuszos edesseg meg egy kokuszos koktel. Bar mindkettonek csak halvanyan emlekeztem a receptjere, elkeszitettem oket a magam modjan es nagyon jol sikerultek. Es persze sokat segitettem az egyeb kajak elkesziteseben is, mikozben nagyon jokat dumaltunk es rohogtunk Rubiaval. O nagyon jofej, meger egy kesobbi fejezetet.Eljott a karacsony este, amikor is Rubiava es az anyukajaval templomi latogatast tettunk, azaz misere mentunk. Nekem ez mar a masodik templomi elmenyem volt, mert a mutterjaval elozo nap elmentem egy imadsagos programra. A karacsonyi mise nagyon-nagyon hangulatos volt sok-sok emberrel es remek gitaros zenekkel. Sajnos aznap tortent egy szerencsetlenseg, ami kicsit ravetette a belyeget a misere. Tortent ugyanis, hogy az egyib buzgo hivo, aki delelott meg kepeslapokat osztogatott a templomban, hazatert es megolte a felesege lanyat, valamint a feleseget sulyosan megsebesitette. A pap es a hivek ismertek jol ezt az embert, mert igen aktiv resztvevoje volt a templomi programoknak. Allitolag kimondottan bekes termeszetu volt, soha semmi erre utalot jelet nem tapasztaltak nala. (A felesegetol azota tudjuk, hogy nem volt semmifele veszekedes, az emberke egyszeruen hazaert, elovette a kest es leszurta a lanyt, majd a feleseget is megprobalta megolni. Kesobb pedig beismerte, hogy korabban (vagy osszesen?) mar otszor gyilkolt. Riobol szarmazik, es ott kovette el a korabbi gyilkossagait, majd az interneten megismerte jelenlegi feleseget es igy jott Salvadorba. Egyetlen jo hir, hogy mar bortonben van. A szomoru esemeny ugyan ledobbentette az embereket, megse rontotta el a mise unnepi hangulatat. Egesz mas egy itteni mise mint egy europai! Itt az emberek nem fegyelmezetten ulnek, hanem izegnek-mozognak, beszelgetnek szomszedaikkal, a misehez is hozzaszolnak hangosan, meg a mobiltelefonjukat is felveszik, ha mise alatt csong, amugy meg egymas nagyon szeretet-teljes koszontese tortenik, meg is olelik tobbszor is egymast. A vegen a pappal is beszeltunk egy kicsit.
Mise utan Rubia unokatestvereiek jottek - Amanda, Renata + szuleik, Felipe + mutterja, Rubia novere, Danielle es annak ferje, Rafael. Ez utobbiakat ismertem mar regebbrol, vagyis az elobbieket is, csak rajuk kevesbe emlekeztem. Volt sok-sok kaja, meg beszelgettunk. Viszonylag jo dolgom van, hogy en a vilag masik vegerol jottem, igy velem mindig van tema, ugyanakkor hogy hanyszor meseltem mar el a tortenetemet, azt jobb nem probalni megszamolni, meg kozelito ertekben sem. :-) Amugy erdekes a csalad es nagyon nagy a rokonsag. Bar nekem semmifele olyan klasszikus karacsonyi hangulatom nem volt (igaz, nem is igazan tudom, milyen az), nagyon jol ereztem magam, mert kellemes es bekes beszelgetessel telt el az este a kanikulaban.
